🌊 A kék zónák bölcsességének alkalmazása tízszer fontosabb, mint azok felfedezése ~ Palackposta #7
Dan Buettner hitt benne, hogy ha a hosszú élet koncepcióját máshol is elterjesztik, akkor ott is eredményes lesz. Nem tévedett.
Az élet vége elkerülhetetlen, de az, hogy meddig élünk és milyen egészségi állapotban öregszünk meg, már nem kis részben a saját döntéseinken múlik. A felfedező, újságíró Dan Buettner utánament a hosszú élet titkának, de itt nem állt meg. Feltárásának eredményeit Amerika több városában is kipróbálta, és ott is működött. Az alaphír nem új, de azzal, hogy a jó megoldásokat máshol is bevetették, már megoldásközpontúvá teszi a történetet és itt a helye a Megoldokkon.
A Netflixen mutatták be még tavaly nyár végén az Éljünk 100 évig: A kék zónák titkai című dokumentumfilm-sorozatot. Annyiban mindenképp illeszkedik a Netflix esztétikájához, hogy tele van letisztult, gyönyörűen (már-már túl szépen) fotózott képekkel, és az információkat kicsit szájbarágósan többször is elismétlik, összefoglalják. A tartalommal viszont nincs baj, az nem felszínes vagy éppen semmitmondó. Sőt! Az utolsó rész engem nagyon meglepett, és azonnal többet szerettem volna megtudni a Kék Zónák Projektről. Miről szól a sorozat?
A hosszú élet titka már nem titok többé
A 2000-es évek elején a belga származású Michel Poulin demográfus és csapata találtak egy helyet Olaszországban, ahol kiemelkedően sokáig élnek az emberek. Ez Szardínia szigete. Később a kutatásukat kiterjesztették az egész világra, és a Föld azon régióit, ahol szintén sokáig és egészségben élnek az emberek, elnevezték kék zónáknak. Dan Buettner, a Netflix-sorozat alkotója már itt bekapcsolódott a munkába, és végül neki köszönhetően került a köztudatba a kék zónák kifejezés.
5 ilyen helyszínt azonosítottak: Szardínia mellett a japán Okinawa és az görög Ikária két szigetét, a Costa Ricában található Nicoya félszigetet és a kaliforniai Loma Linda városát. A Netflix-sorozatában mindegyik helyszínre ellátogat a stáb, megismerünk embereket, élettörténeteket, és a legfontosabbat, a helyiek titkát a hosszú élethez.
Kirajzolódott-e egy közös minta? Igen.
(1) Meglepő, de például egyik zóna idős tagjai sem tornáznak, helyette viszont egész nap piciket mozognak: gyalog mennek dolgozni, a barátaikhoz, lépcsőznek, sokat kertészkednek, kevésbé gépesített a környezetük, maguk végzik el a ház körüli munkákat.
(2) Emellett még aktívan tagjai közösségeknek, lehet az vallási alapú is, vagy éppen erős szálak fűzik őket a családjukhoz és barátaikhoz, és egymásról sokat gondoskodnak.
(3) Mindenhol van az embereknek életcélja - ennek sok helyen neve is van, ld. a japán ikigai -, azaz tudják, hogy reggelente miért kelnek fel.
(4) Finomakat esznek, lassan, mértékkel. Nagyrészt növényi alapút, helyit, teljes kiőrlésű gabonával, és a bab például mindenhol alapétel.
És itt jön a legizgalmasabb rész számomra: a feltárás után Dan Buettner hitt benne, hogy ha a négyes fogatot máshol is elterjesztik, akkor ott is eredményes lesz. Elsőként 2009-ben egy minnesotai kisvárosban, a 19 ezer főt számláló Albert Leában mutatkozott be a Kék Zónák Projekt. 10 000 évnyi plusz élettartamot ígért Buettner és szakértő csapata a résztvevőknek, azaz mindenkinek két extra évet kalkuláltak a mért várható életkorukhoz képest.
Mit csináltak ehhez? Miután megismerték a várost, az ott lakók szokásait, elkezdték megváltoztatni a környezetüket.
(1) Kisebb csoportokra osztották a résztvevőket, és arra kérték őket, hogy a következő 10 hétben sétáljanak együtt. Az itt született barátságok fele évekkel később is megmaradt.
(2) Önkéntességi munka lehetőségeket teremtettek, mert kutatásokra építve tudták, hogy az ilyen elfoglaltság csökkenti a szívbetegségek kialakulását és az elhízást.
(3) Új élelmiszerpolitikát vezettek be a városban: az élelmiszerboltok és az éttermek egészségesebb ételeket kezdtek el kínálni.
(4) Átalakították a városi közlekedést: bicikliutakat és új járdákat építettek. Utóbbiaknak köszönhetően a belvárosba mindegyik városrészből be lehetett már sétálni.
Eredmény: a következő állapotfelmérésnél a várható élettartam nem hogy 2, hanem 3,1 évvel nőtt.
A Kék Zónák Projekt Albert Lea városa után újabb településeken debütált sikerrel: USA nyugati parti és Iowa több városában is működött. A Texasban található Fort Worth-ban 6 százalékkal csökkent a túlsúlyos gyerekek száma. 5 évvel a projekt bevezetése után pedig kiszámolták, hogy több mint 250 ezer dollárt spóroltak meg a városnak az évi egészségügyi kiadásain. Phoenixben meg az volt az egyik fejlesztési ötlet, hogy egy üres telken parkot csináljanak, hogy az emberek ott tudjanak találkozni, közösségi kertet kialakítani.
〰️
A zöldítés pozitívumairól - egy másik aspektusból - korábban már mutattam be egy jó példát a Megoldokkon:
Imre-Kandó Eszter
〰️
A sorozat egy nagyon optimista gondolattal zárul: Amerika 10 éven belül kék zónává válhat.
„Csak azt kell szem előtt tartanunk, hogy nem kell 330 millió ember gondolkodását megváltoztatni ahhoz, hogy megváltoztassuk a környezetüket”
- mondja Buettner. Ezt szerintem egy fontos megállapítás, ami más társadalmi probléma megoldásánál is motiváló, hasznos hozzáállás lehet.
A sorozat a Netflixen érhető el.
Még a hírlevél végén elmesélem, hogy megjelent a Dokksztorik podcast 5. epizódja, amelyben P. Tóth András sorozatvállalkozóval, startupperrel beszélgettem. Örömmel ajánlom:
Imre-Kandó Eszter
Szingapúrhoz kapcsolódóan pedig a Dokksztorik eggyel korábbi részét is, amelyben Balatoni Zsófia volt a vendégem. A pr-szakember - ügynökségvezető a covid idején költözött ki a családjával a városállamba és a podcastban a kinti életükről is mesél.
Imre-Kandó Eszter
🧜🏻♀️ Tetszett a hírlevél?
Küldd tovább egy barátodnak, és mutasd meg neki, hogy hol tud feliratkozni. (Itt: https://www.megoldokk.hu/feliratkozas/)
Visszajeleznél nekem? Írj nekem levelet a hello@megoldokk.hu-ra.
Máshol is találkoznál a Megoldokkal? Kövesd be a közösségi médiában!
Instagram 〰️ Facebook 〰️ LinkedIn 〰️ Twitter + és a YouTube-on is megtalálsz.
Köszönöm, hogy itt voltál! Üdv!
Imre-Kandó Eszter
Nyitókép: Szardínia szigete - Fotó: Massimo Virgilio / Unsplash
