Az élet vége elkerülhetetlen, de az, hogy meddig élünk és milyen egészségi állapotban öregszünk meg, már nem kis részben a saját döntéseinken múlik. A felfedező, újságíró Dan Buettner utánament a hosszú élet titkának, de itt nem állt meg. Feltárásának eredményeit Amerika több városában is kipróbálta, és ott is működött. Az alaphír nem új, de azzal, hogy a jó megoldásokat máshol is bevetették, már megoldásközpontúvá teszi a történetet és itt a helye a Megoldokkon.
A Netflixen mutatták be még tavaly nyár végén az Éljünk 100 évig: A kék zónák titkai című dokumentumfilm-sorozatot. Annyiban mindenképp illeszkedik a Netflix esztétikájához, hogy tele van letisztult, gyönyörűen (már-már túl szépen) fotózott képekkel, és az információkat kicsit szájbarágósan többször is elismétlik, összefoglalják. A tartalommal viszont nincs baj, az nem felszínes vagy éppen semmitmondó. Sőt! Az utolsó rész engem nagyon meglepett, és azonnal többet szerettem volna megtudni a Kék Zónák Projektről. Miről szól a sorozat?
A hosszú élet titka már nem titok többé
A 2000-es évek elején a belga származású Michel Poulin demográfus és csapata találtak egy helyet Olaszországban, ahol kiemelkedően sokáig élnek az emberek. Ez Szardínia szigete. Később a kutatásukat kiterjesztették az egész világra, és a Föld azon régióit, ahol szintén sokáig és egészségben élnek az emberek, elnevezték kék zónáknak. Dan Buettner, a Netflix-sorozat alkotója már itt bekapcsolódott a munkába, és végül neki köszönhetően került a köztudatba a kék zónák kifejezés.
5 ilyen helyszínt azonosítottak: Szardínia mellett a japán Okinawa és az görög Ikária két szigetét, a Costa Ricában található Nicoya félszigetet és a kaliforniai Loma Linda városát. A Netflix-sorozatában mindegyik helyszínre ellátogat a stáb, megismerünk embereket, élettörténeteket, és a legfontosabbat, a helyiek titkát a hosszú élethez.
Kirajzolódott-e egy közös minta? Igen.
(1) Meglepő, de például egyik zóna idős tagjai sem tornáznak, helyette viszont egész nap piciket mozognak: gyalog mennek dolgozni, a barátaikhoz, lépcsőznek, sokat kertészkednek, kevésbé gépesített a környezetük, maguk végzik el a ház körüli munkákat.
(2) Emellett még aktívan tagjai közösségeknek, lehet az vallási alapú is, vagy éppen erős szálak fűzik őket a családjukhoz és barátaikhoz, és egymásról sokat gondoskodnak.
(3) Mindenhol van az embereknek életcélja - ennek sok helyen neve is van, ld. a japán ikigai -, azaz tudják, hogy reggelente miért kelnek fel.
(4) Finomakat esznek, lassan, mértékkel. Nagyrészt növényi alapút, helyit, teljes kiőrlésű gabonával, és a bab például mindenhol alapétel.
És itt jön a legizgalmasabb rész számomra: a feltárás után Dan Buettner hitt benne, hogy ha a négyes fogatot máshol is elterjesztik, akkor ott is eredményes lesz. Elsőként 2009-ben egy minnesotai kisvárosban, a 19 ezer főt számláló Albert Leában mutatkozott be a Kék Zónák Projekt. 10 000 évnyi plusz élettartamot ígért Buettner és szakértő csapata a résztvevőknek, azaz mindenkinek két extra évet kalkuláltak a mért várható életkorukhoz képest.
Mit csináltak ehhez? Miután megismerték a várost, az ott lakók szokásait, elkezdték megváltoztatni a környezetüket.
(1) Kisebb csoportokra osztották a résztvevőket, és arra kérték őket, hogy a következő 10 hétben sétáljanak együtt. Az itt született barátságok fele évekkel később is megmaradt.
(2) Önkéntességi munka lehetőségeket teremtettek, mert kutatásokra építve tudták, hogy az ilyen elfoglaltság csökkenti a szívbetegségek kialakulását és az elhízást.
(3) Új élelmiszerpolitikát vezettek be a városban: az élelmiszerboltok és az éttermek egészségesebb ételeket kezdtek el kínálni.
(4) Átalakították a városi közlekedést: bicikliutakat és új járdákat építettek. Utóbbiaknak köszönhetően a belvárosba mindegyik városrészből be lehetett már sétálni.
Eredmény: a következő állapotfelmérésnél a várható élettartam nem hogy 2, hanem 3,1 évvel nőtt.
A Kék Zónák Projekt Albert Lea városa után újabb településeken debütált sikerrel: USA nyugati parti és Iowa több városában is működött. A Texasban található Fort Worth-ban 6 százalékkal csökkent a túlsúlyos gyerekek száma. 5 évvel a projekt bevezetése után pedig kiszámolták, hogy több mint 250 ezer dollárt spóroltak meg a városnak az évi egészségügyi kiadásain. Phoenixben meg az volt az egyik fejlesztési ötlet, hogy egy üres telken parkot csináljanak, hogy az emberek ott tudjanak találkozni, közösségi kertet kialakítani.
〰️
A zöldítés pozitívumairól - egy másik aspektusból - korábban már mutattam be egy jó példát a Megoldokkon:
Imre-Kandó Eszter
〰️
A sorozat egy nagyon optimista gondolattal zárul: Amerika 10 éven belül kék zónává válhat.
„Csak azt kell szem előtt tartanunk, hogy nem kell 330 millió ember gondolkodását megváltoztatni ahhoz, hogy megváltoztassuk a környezetüket”
- mondja Buettner. Ezt szerintem egy fontos megállapítás, ami más társadalmi probléma megoldásánál is motiváló, hasznos hozzáállás lehet.
A sorozat a Netflixen érhető el.
Még a hírlevél végén elmesélem, hogy megjelent a Dokksztorik podcast 5. epizódja, amelyben P. Tóth András sorozatvállalkozóval, startupperrel beszélgettem. Örömmel ajánlom:
Imre-Kandó Eszter
Szingapúrhoz kapcsolódóan pedig a Dokksztorik eggyel korábbi részét is, amelyben Balatoni Zsófia volt a vendégem. A pr-szakember - ügynökségvezető a covid idején költözött ki a családjával a városállamba és a podcastban a kinti életükről is mesél.
Imre-Kandó Eszter
🧜🏻♀️ Tetszett a hírlevél?
Küldd tovább egy barátodnak, és mutasd meg neki, hogy hol tud feliratkozni. (Itt: https://www.megoldokk.hu/feliratkozas/)
Visszajeleznél nekem? Írj nekem levelet a hello@megoldokk.hu-ra.
Máshol is találkoznál a Megoldokkal? Kövesd be a közösségi médiában!
Instagram 〰️ Facebook 〰️ LinkedIn 〰️ Twitter + és a YouTube-on is megtalálsz.
Köszönöm, hogy itt voltál! Üdv!
Imre-Kandó Eszter
Nyitókép: Szardínia szigete - Fotó: Massimo Virgilio / Unsplash
