Hírlevél

🌊 Mennyire klímabarát az internetezés? ~ Palackposta #10

Az internetezés is hozzájárul a klímaváltozáshoz? Létezik zöld megoldása a böngészésnek? Tud-e egy női csoport tenni azért, hogy megfékezze az Amazonas vidékén az élővilágra káros bányászatot? Részben, úgy tűnik, igen - sorrendben ezek a válaszok a három kérdésre. Ebből már azt hiszem, látszik, hogy ez alkalommal a környezeti problémákra született jó megoldásokból szemléztem. A megoldásközpontú újságírásnak a klímaválság fontos témája, mert ez - szó szerint - mindenkit égető társadalmi probléma. De akkor bele is csapok!

Klímaváltozás, klímaválság, klímakatasztrófa. Ezek a leggyakoribb újságírói címkék az emberi tevékenységek okozta felmelegedésre. Bármelyik használata elfogadott, de az erősebb kifejezések mellett az az érv szól, hogy ne bagatellizáljuk a veszélyt, folyamatosan szóljon a fülünkben a vészcsengő. Emily Atkin amerikai klímaváltozás újságíró 2019-ben indított Heated (magyarra fordítva felfűtött, forró) hírlevél-blogja is ezt a megközelítést képviseli. A nagyon alapos, rengeteg adattal dolgozó oldal komoly médiacéggé fejlődött az évek alatt (közel 90 ezer feliratkozó, 330 ezer dollár éves bevétel), pedig Atkin mellett csak még egy újságíró szerepel az impresszumban.

A Heateden főleg amerikai történésekkel foglalkoznak, azokra reagálnak, de a legutóbbi cikkükben egy általánosabb kérdésnek eredtek utána. Vajon az, hogy szinte egész nap az interneten vagyunk (dolgozunk, mobilozunk, este filmet nézünk egy streamingszolgálatón), az nem okoz további károkat a Földnek? Rövid válasz: ha emellett kriptovalutázunk, az igen, de egyébként nyugodtan aludhatunk. Hogy is merült fel az aggodalom?

„A Netflix tartalma az Amazon Web Services felhőszolgáltatásban található. Az AWS-t adatközpontokban több mint 50 ezer szerveren tárolják világszerte. Ezek a szerverek túlnyomórészt fosszilis tüzelőanyagok elégetésével biztosított energiával működnek”.

A Royal Society (a brit MTA) becslése szerint a digitális technológiák a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 1,4–5,9 százalékáért felelősek. Ez így nem tűnik vészesnek, de a mesterséges intelligencia és a kriptogazdaság folyamatos erősödése miatt a szektor energiafogyasztása 2026-ra megduplázódhat. A sima internetezés ettől még nem lesz környezetszennyezőbb. Egy Google-keresés nagyjából 0,2 gramm, egy órányi YouTube-ozás pedig 36 gramm szén-dioxid-kibocsátással jár. Mesterséges intelligenciával (MI) keresni viszont már 10-szer ennyi energiába kerül, ahogy egy felhőszolgáltatásnak akár nagyobb karbonlábnyoma lehet, mint egy légitársaságnak - derül ki a cikkből.

Végezetül az újságíró, Arielle Samuelson felsorolja - ami mint megoldásfanatikusnak különös tetszett -, hogy milyen rendszerszintű változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a technológia fejlődése ne okozzon további károkat - amely tényt a cégek ritkán ismerik el - a környezetnek. Egy mondatban: átállás a fosszilisról megújuló energiaforrásra; kötelezni a cégeket az általuk felhasznált energia pontos elszámolására; megvizsgálni, hogy valóban mindenhol szükséges-e az MI használata.

Faültetés netezéssel

Ha már túlzott internetezés: a közösségi média időnként engem is beszippant. Már kifigyeltem, mikor a legjobban és legfeleslegesebben: amikor a gondolataimat szeretném elterelni valami kellemetlentől, valami frusztrálótól. De azért sokszor találok hasznos információkat, a főzős és pszichológiával foglalkozó csatornák például nagy kedvenceim. Követek például egy német, huszonéves vegán ételeket készítő lányt (Maya, Fitgreenmind), akit az állat-és környezetvédelem vezetett el a vegán konyhához. Tőle hallottam először az Ecosia internetes böngészőről és keresőmotorrol.

https://www.ecosia.org/

A céget 14 éve Christian Kroll alapította, már az induláskor azzal a céllal, hogy a profit egy részét (a reklámbevételek 80 százalékát!) faültetésre fordítják.

Nagyon szép számnál tartanak: eddig világszerte több mint 200 millió fát köszönhetünk nekik. Kis internetes kutakodásomból az derült ki, hogy ez a projekt valóban értéket teremt (nem zöldmosás), noha népszerűsége még hagy kívánnivalót (egyben motiváló, hogy több emberrel mi hozható ebből ki): 2023-ban az európaik mindössze 0,29 százaléka használta netes keresésre az Ecosiát (a Google vezet 92 százalékkal). Magyar keresésre még sajnos nem használható túl jól, mert a régiónyelvek között a magyar még nem szerepel. Érdemes rákeresni a cégre a YouTube-on is, mert a faültetési projektjeikről profi ismeretterjesztő kisfilmeket is csinálnak. Legutóbb például Ghánában egy 4 millió fát elültető programba szálltak be, amelynek köszönhetően nemcsak élhetőbbé válik az a vidék, hanem a Daka folyó is kezd helyreállni.

Asszonyok az illegális bányászokkal szemben

Az Egyesült Államok, Németország majd Ghána után repüljünk (mindenképpen csak képzeletben, egy ilyen repülőúttal elfogyasztjuk az éves karbonlábnyom adagunkat) Dél-Amerikába, az Amazonoshoz. A régió 9 országot ölel fel, és szerintem az egyik olyan terület, amelyet a klímavédelem híreit kevésbé követők is összekötnek a környezetrombolással. „Az erdőirtás, az olajkitermelés és a bányászati tevékenységek kitörölhetetlen nyomot hagytak ebben a gazdag biodiverzitású régióban. Az itt folyó legális és illegális bányászat egyaránt hatással van a környezetre és az emberi egészségre, a szennyezett területek közelében élő felnőttek és gyermekek körében egyaránt nőtt a rák kockázata és a mérgezés okozta halálozás" - derül ki a kutatásokból. Ezek bőven elég indokok arra, hogy a helyieket összefogásra késztesse. A BBC cikke az ecuadori Yuturi Warmi bennszülött, női járőröző csoport munkáját mutatja be - gyönyörű fotókkal.

„Mi, bennszülött népek a természettel összefonódva élünk, egyek vagyunk vele. A természet elpusztítása azt jelenti, hogy magunknak ártunk” - idézi a cikk az egyik járőrözőt.

A rendszerint két-három napig tartó őrjárataik során a nők éberen figyelik és dokumentálják a bányászati beavatkozás, a környezet leromlásának jeleit. Egészen jó eredménnyel, a bizonyítékaikat a bíróság elé is tudták vinni: egy 256 hektáros területen több mint 700 engedély nélküli, aranykitermeléssel foglalkozó bányászt találtak, ami után 107 illegálisan ott lévő kotrógépet kobozott el a hatóság. Kis szakmázás a végére: ez is egy megoldásközpontú cikk, mert benne van egy társadalmi probléma, egy megoldás, annak bizonyítékai és eredményei is, és a válasz korlátai (például az, hogy a nők csak kis területet tudnak bejárni) sem maradnak ki.

Ennyi volt erre a hétre. Két hét múlva jelentkezem újra. Még egy személyes hír: június 18-án workshopot tartok a megoldásközpontú újságírásról. Életemben először csinálok ilyet, ingyenes, újságírók a célcsoportom. Köszönöm, ha megosztjátok a hírt. Minden további részlet, jelentkezés erre: