Hírlevél

🌊 Palackposta #2 ~ A megoldások elültetik bennünk a reményt

Elon Musknak ebben igaza van ~ Újfajta médiaoktatási program Nagy-Britanniából - a remény a hívószó ~ Koktéllal a bolygónkért ~ Díjközelben volt az Átló földrengés térképe.

Elon Musk miben vezet minket félre, és miben van igaza? Miért fontos, hogy jól eligazodjunk a hírek világában? Egy angol médiaprogram friss eredményei, a remény lett a hívószó. Hogyan tesz jót a bolygóval egy magyar étteremtulajdonos? Az Átló a legnagyobb földrengésekről készült interaktív térképe egy fontos díj közelében volt. Összefoglalva ezekről lesz szó az eheti hírlevélben. Jó olvasást!

#Hajónapló 📗

„Már nem olvasom a hagyományos (régi) média propagandát. Időpocsékolás és szomorúságot okoz. Csak kapjam meg a híreimet az X-től - ami sokkal közvetlenebb, valódi világszínvonalú szakértői vannak és rengeteg rajta a humor. Sokkal jobb!” - írta ki Elon Musk, a világ leggazdagabb, és mostanában a legmegosztóbb üzletembere az X (régi nevén Twitter) oldalára szeptember végén.

👀

Angolul a legacy media (örökölt média) kifejezést használják a hagyományos (vagy régi) médiára, amely összefoglaló neve a nyomtatott sajtónak, a tévének, rádiónak. Musk a nagy hírcsatornákat, médiaszolgáltatókat (mainstream média) sorolja ide. A régivel szemben áll az új média, így a közösségi média platformok, a YouTube stb. „Az előbbiben egy külön csoport, a kiválasztott szakemberek dolgoznak, a másikhoz bárki hozzáfér és csinálhat tartalmat” - eleinte így határozták meg a fogalmakat, de ma már a két típus nem különül el ilyen vegytisztán: az X(witter)-en élőben nézzük a háborút, a YouTube-on is születnek régi típusú médiacsatornák, és a szakértelem megoszlása is vegyes. De nemcsak ebben csúsztat Musk, a kijelentése az összeesküvés elméletek beszédmódjára is jó példa. Úgy állít be tényként valamit – ld. a régi média = propaganda –, hogy nincs mögötte megbízható - itt éppen semmilyen - adat.

Ide most az „időpocsékolás és a szomorúságot okoz” mondata miatt idézem őt, mert ezeket a tényezőket – hasonló kontextusban – a nagy médiakutatások is problémának tekintik. Azoknak az aránya, akik egyáltalán nem, vagy bizonyos témákról, illetve bizonyos időpontokban nem „olvasnak” híreket, világszerte 36 százalék - olvasható a Reuters Digital News Reportjának idei kiadásában*. Ez az adat a mindenkori negatív rekord közelében van. A hírkerülők nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy érdeklődnek a pozitív vagy megoldásokon alapuló újságírás iránt, míg a napi események, a címlaptörténetek iránt kevésbé. Egyharmaduk kifejezetten azért nem olvas híreket, mert azok elrontják a kedvüket, növelik a szorongásukat.

A riport – sajnos már többedik éve visszatérő – megállapítása még, hogy a hírekbe vetett bizalom tovább csökkent.

Globálisan az emberek 40%-a, Magyarországon csak 25%-a tartja megbízhatónak a médiát

– a régit és újat együttvéve – a hírek esetében. A harmadik és negyedik adat, amit kiemelnék, ezek a Reuters tavalyi kutatásában szerepeltek: a fiatalok közül egyre kevesebben olvasnak híreket, és ha igen, akkor is inkább a közösségi médiában, semmint a híroldalakon. Viszont a közösségi médiában már telítődtek a hírektől, mert azok túlságosan negatívak.

* A Reuters Institute for the Study of Journalismot 2006-ban, az Oxfordi Egyetem Politics and International Relations tanszéke hívta életre. A Digital News Report évente jelenik meg, és az egész világra nézve, a legfontosabb médiatrendeket ismertetik benne.

〰️ 1 〰️

#Oktatás

Azaz Musk azt valóban jól elkapta, hogy a híreknek se jó híre, se keletje nincs. A jól tájékozottság viszont fontos, a hírek formálják és hatással vannak a személyes és állampolgári döntéseinkre is.

Mit lehet a negatív trend ellen tenni?
Hogyan lehetne növelni a hiteles hírek iránt érdeklődők számát a mai médiakörnyezetben?
Mit tanítsunk erről a gyerekeknek?

2019-ben ezekből a kérdésekből kiindulva indult el egy program Nagy-Britanniában. A News Literacy Lab (NLL) célja fejleszteni a gyerekek kritikai gondolkodást, elsősorban azért, hogy a hírek között jobban eligazodjanak („hírértés”-fejlesztés).

A 14-18 év közöttieket megcélzó programjukban az álhírek, fizetett tartalmak felismerése mellett arról is megtanítják a gyerekeket, hogy a híreket általában jellemző negativitás (válságok, katasztrófák, gyilkosságok), a platformok ezt tovább erősítő algoritmusa stb., hogyan torzítják a világképünket, befolyásolják a közérzetünket, de egyébként ezek a rossz hírek miért és mikor megkerülhetetlenek. És milyen esetben hasznos másképp, nem a problémák, hanem a megoldások felől feldolgozni egy történést. A megoldásközpontú újságírás, amivel itt a Megoldokkon foglalkozom, a tananyag 5 moduljának az egyike!

A beszámoló eredményeiről, arról, hogy mi köze van a reménynek mindehhez, egy külön posztban mesélek bővebben.

〰️ 2 〰️

#Klímaváltozás

A klímaváltozáshoz kapcsolódóan ezen a héten egy szimpatikus kezdeményezést ajánlok, amiről a Forbes-ban olvastam. Négy évvel ezelőtt (2019 úgy tűnik, kreatív év volt, ld. előző hír) indult a Plant a Tree Cocktail program, amelyet egy magyar étteremtulajdonos, Poisson-Angeli Barbara (Tati, Twentysix) talált ki: minden, a program keretében eladott koktél után ültetnek egy fát. Gemenc erdőállománya volt az első bázisuk, ma már az Nyíradonyon és a Biatorbágy közelében is van területük faültetésre.

A honlapjukon online is miénk lehet egy fa (koktél ilyenkor nem jár sajnos), de a nevünk, akárcsak mikor az ötletgazda egyik éttermében vagy bárjában veszünk részt a programban, egy kis, lebomló címkén a fára is rákerül. A fa növekedését online, később is követni tudjuk. 60 ezer fát ültettek el eddig, 2026-ig viszont már ötmilliónál tartanának, amit külföldi partnerek bevonásával érnének el.

A Forbes cikkéhez kattints ide.

#Matrózdal

A hírlevél végére egy különleges anyagot hoztam. Az Átlátszó támogatásával 2018-ban (2018 novemberében, majdnem 2019!) indult el a vizuális újságírással foglalkozó ÁTLÓ csapata. Az elmúlt években több, nagyon látványos és tartalmas projektet csináltak, de egy közelmúltbeli, a világ földrengéseit bemutató térképük felkerült az egyik legismertebb adatvizualizációs verseny, az Information is Beautiful Awards egyik kategóriájának a shortlistjére is. (Díjat végül sajnos nem kaptak*.)

*Javítás (2023. 11. 06.): Jó hír, elnéztem! Akkor még csak shortlisten volt az anyag, és végül ezüst medállal jutalmazták.

Gondoltátok volna, hogy 1900 óta közel 40 ezer 5,5-ös erősségűnél nagyobb földrengés volt a Földön? Az Átlátszó-Átló interaktív térképén helyszínről helyszínre ugorva lehet megismerni a földrengéseket, és a hozzájuk tartozó adatokat, történeteket. Érdemes megnézni szerintem.

Az És megremeg a föld térképhez erre lépj.

Ha esetleg lemaradtál a hírről, a Dokksztorik podcast 2. epizódja már fent van a Sportify-on, Apple Podcast-on, YouTube-on és a Megoldokk honlapján is. A műsorban Kiss Eszter idegenvezetővel, a Hello. Itt Firenze oldal alapítójával beszélgettem középkorról, vállalkozói létről, hozzáállásokról.

Egy hét múlva Kun Árpáddal, az Aegon- és József Attila-díjas, családjával több mint 15 éve Norvégiában élő íróval találkozhattok a Dokksztorikban. Az interjúban Árpád beszél arról, hogy miért hat a szellemi munkájára pozitívan a fizikai, hogy miért gondolja, hogy nem a saját akaratunk a legfontosabb, és arról is, hogy szerinte miért nem kell félnünk saját magunkkal szembenézni.