🌊 Palackposta #1 ~ Mi a Dokksztorik célja?

#Hajónapló 📗

A múlt héten publikáltam a Dokksztorik podcastműsor első adását, és e kapcsán megosztanék veletek néhány gondolatot. 

A műsorba olyan embereket hívok meg, akik a munkáik, történeteik alapján jó problémamegoldóknak tűnnek. Eddig négy epizódot vettem fel, és mindegyik interjúalanyom a beszélgetés egy pontján elkezdett szabadkozni: hogy ő egyáltalán nem címkézi magát megoldóembernek, nehogy véletlenül ez jöjjön le a műsorból, és nincs mindenre jó megoldása, receptje. Én sem így tekintek rájuk, és én is elkerülném ennek a látszatát is. Azt gondolom viszont, hogy vannak olyan jófajta emberi hozzáállások, amelyeket érdemes megfigyelni, saját alkatunkra felpróbálni, ráigazítani, mert azokkal talán biztosabban lehet egy olyan életünk, amelyet igazán szeretnénk. De ezt is (én is) mint „tartalomötlet kitaláló” újságíró mondom, szóval semmiképp sem mint „önkéntes tanácsosztó”. 

Nagyon megörültem, amikor nemrégiben ugyanezzel a dilemmával („vannak már bevált megoldásaim, szívesen megosztom, de nem tudok mindent, és ne is tűnjön úgy”) találkoztam Michelle Obama Belső fényünk című könyvében. Az Egyesült Államok egykori first ladyje témákra bontva elmélkedik az életéről, hogy az egyes helyzetekben milyen módszer vált be neki, egy-egy akadály leküzdésében milyen attitűd segítette. De ahogy a könyv bevezetőjében írja, semmiképp sem kézikönyvnek szánja az írását, csak betekintést ad saját személyes eszköztárába. És amiért ezt ideidézem az a következő rész, ami nagyon ráillik a Dokksztorikra is:

„Természetesen nem minden eszköz alkalmazható minden helyzetben és mindenki számára egyformán. Amit mi hatékonynak és megbízhatónak találunk, nem biztos, hogy a főnökünk, az édesanyánk vagy életünk társának kezében is az lesz. (...) Az eszközeink az idők során körülményeinktől és saját fejlődésünktől függően maguk is fejlődnek. Ami beválik egy adott életszakaszban, nem biztos, hogy beválik egy másikban is. De hiszem, hogy fontos megtanulnunk kiszűrni a szokásokat, amelyek segítenek talpon maradnunk, és elválasztani a szorongást keltőktől vagy a bizonytalanságainkat táplálóktól.” (HVG Könyvek, 2022 - Fordítás: Darnyik Judit)

A következő Dokksztorik podcastepizód egy hét múlva debütál. Kiss Eszter idegenvezetőt, a Hello. Itt Firenze Facebook-oldal alapítóját kérdeztem a saját, jó megoldásairól. Ha még nem tettétek, kövessétek be a műsort valamelyik podcast streaming oldalon vagy a YouTube-on.

Köszönöm! 🪼


Milyen megoldásokról, jó gyakorlatokról tudósítottak újságírók, szerkesztőségek szerte a világból az elmúlt hetekben? A megoldásfókuszú újságírás kiemelt témakörei a klímaváltozás, az oktatás, az egészségügy és az esélyegyenlőség. Ezen a héten az előbbi kettőből hozok pár érdekes példát. 🔭

〰️  1 〰️ 

#oktatás

Már 10 éve sikeresen támogatja hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok felvételijét, majd egyetemi életét a Budapesti Corvinus Egyetem egyik mentorprogramja. A Szabó Kálmán Tehetségprogramot corvinusos hallgatók indították el, és a mai napig ők a szervezői. A mozaikszóval csak SZKTP-ről Hobot Péter, szabadúszó újságíró írt egy hosszú cikket a közép-európai megoldásfókuszú újságírást támogató Transitions oldalára.

A riport legfontosabb tanulságait összefoglalom egy külön posztban. Plusz sikerült elérnem Pétert is, aki arról is mesélt, hogy miért jó megoldásfókuszúan feldolgozni egy társadalmi témát. A részletekért kattints ide

〰️  2 〰️ 

#klímaváltozás 

A klímaváltozás és a fegyveres összetűzések száma közti összefüggésről jelent meg egy alapos cikk az Amsterdam News-ban. A legrégebbi (1909), afro-amerikaiak által alapított hetilapot korábban én nem ismertem, a cikket a Solutions Journalism Network osztotta meg. Az újságíró, Helina Selemon annak járt utána, hogy pontosan hogy függ össze az egyes amerikai nagyvárosokat kifejezetten sújtó emelkedő hőmérséklet és a fegyveres erőszak, illetve, hogy vajon mivel lehet ezt a negatív trendet megfékezni?

A probléma hátterének, és a sikeres jó megoldások megismeréséhez kattints ide.


〰️  3 〰️ 

#légszennyezés

A Kreatív írta meg, hogy a Guardian a brit, az amerikai, az ausztrál és a nemzetközi kiadás után elindította az európai kiadását is. Ez az jelenti, ha Magyarországról nyitjuk meg az oldalt (vagy az appot), akkor automatikusan oda navigál minket az újság. Külön hírlevelet is kapott a kontinens. Az új kiadás interaktív tényfeltáró anyaggal debütált az európai levegőminőségről. 

👀 A cikk fontos megállapításáért, és további érdekes, klímaváltozással kapcsolatos, friss cikkajánlásokért kattints ide.


〰️  4 〰️ 

#matrózdal

A tengerésznótákat legtöbbször munkavégzés közben éneklik a hajón szolgálók. A dalok segítik szinkronizálni a matrózok mozdulatait a munkavégzésnél. A hírlevél végére ha nem is egy dalt küldök, de egy kedves videót, ami egy kicsi újságírás, egy kicsi nosztalgia, és egy kicsi motiváció hármasa. 

A videóban Steven Rosenberg, a BBC oroszországi szerkesztője arról mesél, hogy gyerekként tonnányi levelet írt a BBC különböző részlegeinek. A történet legszebb része, hogy rengetegen válaszoltak neki, egészen magas beosztásban dolgozók is. Többször kapott meghívót stúdiólátogatásra, de a grafikai osztály vezetőjével (akinek a BBC logójára küldött javaslatokat) például éveken át tartott levelezésük. Talán nem is meglepő, hogy ő is újságíró lett.

Az első hírlevélnek ezzel a végére értem. Köszönöm, hogy itt vagy, és olvasóm lettél. Ha tetszett a Palackposta, kérlek, add tovább a jó hírét. Küldd tovább e-mailben, és javasold az ismerősödnek, hogy iratkozzon fel ő is! Másik megoldás: oszd meg a Megoldokk hírét a közösségi médiában! Köszönöm ezt is! 🙋🏻‍♀️

Két hét múlva küldöm a következő Palackpostát, addig is jó szelet!

Imre-Kandó Eszter

Nyitókép: Yusuf Evli / Unsplash