A megoldásközpontú újságírásban azon felül, hogy sokakat érintő ügyek megoldásairól mesél, azt szeretem, hogy a történetein keresztül mélyebben megismerem a világot. Tőlem távoli vagy kevésbé reflektorfényben lévő országok problémáin keresztül nemcsak egy kultúrához kerülök - olykor minden korábbi találkozásnál - közelebb, hanem arra is rá szoktam időről-időre csodálkozni, hogy mennyire más gondolatmenettel is el lehet jutni a jó válaszokig, mint amit itthon, Magyarországon megszoktam.
A Solutions Journalism Network Awards 2023 nyertesei
A megoldásközpontú újságírás alapítóinak szervezete, a Solutions Journalism Network (SJN) idén saját, szakmai díjat alapított. A Solutions Journalism Network Awards-ra olyan újságírói munkákat vártak, amelyek megfelelnek a megközelítés kritériumainak, azaz
egy társadalmi problémára olyan választ mutatnak be, amely egyrészt bizonyítékokon alapszik, másrészt mások is tanulni tudnak belőle, miközben arról is beszámolnak, hogy milyen korlátai vannak az adott megoldás megvalósulásának.
Az első SJN Awardsra 13 országból, több mint 400-an jelentkeztek. Három fő kategórián (írott sajtó, videós tartalom, audió) belül terjedelmük szerint megkülönböztetve (hosszú, közepes, rövid és mikró) nevezte meg a zsűri a megoldásközpontú újságírás 2023-ban készült legjobb munkáit.
A díjazottak közül három nyertes történetet mutatok be, a teljes listáért ide kattints.
Van-e realitása annak, hogy egy város összes lakosa hulladékmentes életmódra váltson?
A nonprofit alapon, 25 éve működő Seattle-i Grist oldalán jelent meg Joseph Winters cikke a franciaországi zero waste, azaz hulladékmentes életmódot támogató önkormányzati törekvésekről. Roubaix (ejtsd: rúbe) a belga határhoz közeli, Lille agglomerációjában található város a példa, ahol a polgármester, Alexandre Garcin 10 évvel ezelőtt elindított egy lakosságot edukáló, zero waste programot. A workshopokon például megtanították a résztvevőknek, hogyan lehet otthon joghurtot készíteni, vagy, hogy milyen házilag előállított szerrel tudnak takarítani. Nem pénzzel ösztönözték őket a tanulásra, hanem azzal a gondolattal, hogy ezzel ők is tudnak valamit tenni a környezetvédelemért.
Néhány érdekes adat a cikkből:
- A program illeszkedik (voltaképp adaptálja) Franciaország 2020-ban elfogadott, mérföldkőnek számító hulladékellenes törvényét. Ebben szerepel az is, hogy a ruhaipari cégeknek tilos az el nem adott termékeiket megsemmisíteni.
- A kísérletben résztvevő legelső családok átlagosan évente 1000 eurót tudtak megspórolni az új életmódnak köszönhetően. Hetven százalékuk 50, egynegyedük pedig több mint 80 százalékkal csökkentette a hulladéktermelését.
- A résztvevők kaptak egy poggyászmérleget, amivel lemérhetik a saját szemetüket. Ez a kis eszköz nagy segítség a polgármester szerint abban, hogy mindenki maga ismerje fel a fogyasztási döntéseinek a súlyát - szó szerint is.
- A program korlátja: eddig 800 családot értek el, akik a 100 ezer fős város lakosságának mindössze 1,8 százalékát teszik ki. Ráadásul ők az „úttörő" típusú emberek, azaz nagy kihívás, hogy hogyan lehet aktivizálni a nagy többséget, akik a szemétproblémára már kevésbé érzékenyek.
A cikk az írott sajtó - közepes méret - kategóriájában kapta meg az SJN Awards fődíjat.
A Megoldokk egy korábbi hírlevelében már szerepelt Franciaország ambiciózus zöld politikája, miszerint tavaly októbertől a francia állam állja - 6 és 25 euró -között az ország lakóinak a ruha-és cipőjavítási költségeit.
Milyen megoldás lehetséges a mentális problémák kezelésére Indiában, ahol 10 millió emberre 17 pszichiáter jut?
A globális fejlesztési programok médiaplatformján, a Devexen publikálta Sanket Jain a cikkét, amelyben egy indiai női segítői hálózat munkáját mutatja be. Több mint egymillió ASHA-dolgozó (Accredited Social Health Activist, azaz akkreditált szociális egészségügyi aktivista) van Indiában, akik dedikáltan nőknek segítenek egészségügyi, de főleg mentális problémáik kezelésében - és javarészt telefonon. Az 1,3 milliárd lakosú országban mindössze 47 állami pszichiátria működik: minden 10 millió emberre hét pszichiáter jut. Elég döbbenetes számok ezek, amiből következik is, hogy az ASHA-dolgozók rettenetesen nagy terhelésnek vannak kitéve. Ráadásul a fizetésük is nagyon alacsony, mert nem számítanak teljes munkaidős munkavállalónak.
Ilyen hátrányokkal milyen eredményeket tudnak elérni az ASHA nők?
- A cikkből az derül ki, hogy lenyűgözően nagyokat. Az egyik ASHA-dolgozó eddig több mint 300 nőnek segített kigyógyulni a depresszióból. Ehhez a sikerhez egy-egy segítségkérővel több hónapig, akár évekig beszélget telefonon.
- Az egyik történet arról szól, hogy egy anya azzal keresett fel egy ASHA-dolgozót, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő fiát fogyatékosnak diagnosztizálták, emiatt kiszorult az oktatásból. Egy megfelelő iskola busszal, többszöri átszállással volt csak számukra elérhető. A konzervatív és patriarchális szokások miatt az anyós ellenezte, hogy az anya elhagyja a házukat (!). Több mint fél évig, napi rendszerességgel beszélgetett az ASHA-dolgozó az anyával, aminek köszönhetően az szembe mert szállni az anyóssal, és meg tudta őt győzni az iskola fontosságáról. Az anyós végül engedett, majd később elismerte, hogy az unokának jót tett a változás.
- A telefonos terápiához az ASHA-dolgozóknak többek közt azt tanítják meg, hogy hogyan hallgassák meg a segítségkérőket: ítélkezésmentesen és empátiával.
A cikk az írott sajtó - kis méret - kategóriájában kapta meg az SJN Awards fődíjat.
Ne a HIV-vírus határozza meg, hogy ki vagy
A videós kategória mikró méretű munkái között lett fődíjas Rhonet Atwiine (Solutions Now Africa) 10 perces filmje, amelyben egy HIV-fertőzött fiatal lány, Gloria Nawanyaga küzdelmét mutatja be. Az emberi jogokra szakosodott jogász nem a betegség ellen, hanem a betegséget övező stigma ellen küzd. Missziója, hogy a fiatalokat meggyőzze, hogy a betegség ne határozza meg a személyiségüket, és ne szabjon gátat az álmaiknak. Hét évvel ezelőtt ő volt az egyik nyertese a Y+ beauty elnevezésű szépségversenynek is. A verseny éppen arra hívja figyelmet, hogy a HIV-vírussal élők életét mennyire megnehezíti a betegséget övező stigma. Eddig 50 ezer fiatalt értek el a közösségi médiában, kétezren a szervezetnek köszönhetően vállalták fel a betegségüket.
Mi tudható meg a videóból?
- A HIV-vírust a felfedezése után nem sokkal, 1982-ben az afrikai országok közül elsőként Ugandában mutatták ki.
- Az országban jelenleg 1,4 millió fertőzött él, a 15-24 közötti fiatalok 1,8 százaléka - mivel a vírusnak még nem fedezték fel a biztos ellenszerét - halálos beteg. Sokuk már születésük óta - anyjuktól megörökölve - a vírus hordozói.
- Bár a megfelelő kezelésnek köszönhetően tünetmentesen lehet a betegséggel együtt élni, sokan félnek ezt kérni, mert a mai napig tartja magát az a hiedelem a lakosság egy részében, hogy a HIV-vírus az valamiféle boszorkányság.
és még 1:
Az írott sajtó, mikró kategóriájának győztese az a munka lett, amit korábban már összefoglaltam a Megoldokkon: milyen összefüggés van a zöldterületek nagysága és a fegyveres konfliktusok száma között?
Imre-Kandó Eszter
Ha esetleg még nem láttad volna, az új podcast-sorozatom, az Új hullámok első része már debütált. A sulis biciklis járatról, a bicibuszról egy a témát tetőtől-talpig körbejáró cikket is publikáltam.
Imre-Kandó Eszter
🧜🏻♀️ Tetszett a hírlevél?
Küldd tovább egy barátodnak, és mutasd meg neki, hogy hol tud feliratkozni. (Itt: https://www.megoldokk.hu/feliratkozas/)
Visszajeleznél nekem? Írj nekem levelet a hello@megoldokk.hu-ra.
Máshol is találkoznál a Megoldokkal? Kövess be a közösségi médiában!
Instagram 〰️ Facebook 〰️ LinkedIn 〰️ Twitter + és a YouTube-on is megtalálsz.
Köszönöm, hogy itt voltál! Üdv!
Imre-Kandó Eszter
Nyitókép: Naja Bertolt Jensen / Unsplash
